Horvátország
Horvátország egy köztársaság délkelet-európában. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia és Bosznia határolja. Fővárosa Zágráb, 20 megyével együtt az ország egyik központja. Horvátország területe 56594 négyzetkilométer, lakosainak száma 4,28 millió.
Letelepedés
A horvátok a mostani területükre a 6. században érkeztek, és a 9. századra két hercegségbe rendezték a területet. Horvátországot nemzetközileg legelőször 879. június 7-én ismerték el, Branimir herceg uralkodása alatt. Tomislav 925-re lett az első király, és Horvátországot királysággá emelte, amely közel két évszázadig megőrizte szuverenitását. Az öröklési válság után Trpimirović dinasztia véget ért, Horvátország belépett a perszonálunióba a Magyarországon a 1102. 1527-ben, szemben az oszmán hódítás, a horvát parlament I. osztrák Ferdinándot választotta a horvát trónra. 1918 októberében, az utolsó napon az I. világháború, a Szlovén-Horvát-Szerb Állam, független Ausztria-Magyarország, kikiáltották Zágrábban, és 1918 decemberében került beolvadt a Királyság szerbek, horvátok és szlovének.
Háborúban
A Jugoszlávia inváziója után 1941 áprilisában a horvát terület nagy részét beépítették a náci támogatású, Horvátország független államába. Válaszul egy költöztető ellenállás-mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként létrejött a Horvátország Szövetségi Állam, amely a háború után a Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaságának alapító tagjává vált. 1991. június 25-én Horvátország kikiáltotta függetlenséget, amely teljes egészében ugyanazon év október 8-án lépett hatályba. A horvát függetlenségi háborút négy évig sikeresen harcolták a nyilatkozatot követően.
Parlament
A szuverén állam, Horvátország egy köztársaság közjogi státuszát a parlamentáris rendszer. Tagja az Európai Uniónak (EU), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az Európa Tanácsnak, a NATO-nak, a Kereskedelmi Világszervezetnek (SEO), valamint a Földközi-tengeri Unió alapító tagja. Az ENSZ békefenntartó erőinek aktív résztvevőjeként Horvátország támogatta a csapatokat a NATO vezette afganisztáni missziójában, és ideiglenes helyet foglal el az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2008–2009-es időszakra. 2000 óta a horvát kormányfolyamatosan fektetett be az infrastruktúrába, különös tekintettel a páneurópai folyosók mentén lévő szállítási útvonalakra és létesítményekre.